Forrás:Portfolio.hu
Egyöntetű módon kétszámjegyű mértékben gyarapodott a magyar bankok lakossági és vállalati hitel- és betétállománya 2021-ben, legyűrve a koronavírus-járvány szinte összes negatív hatását. Az MNB ma közzétett éves statisztikái szerint csaknem másfélszer annyi lakáshitelt vettünk fel, mint 2019-ben, a lakáshitelezés volt tehát a bővülés legerősebb motorja, de a vállalatoknál is fennmaradt a lendület év végéig. 2022 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a most már egyértelműen érvényesülő magasabb kamatkörnyezet mekkora lassulást vagy visszaesést hoz a hitelpiacon.
Éves adatok: csúcson a magyar hitelpiac
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar bankszektor előzetes decemberi hitel- és betéti adatait, így teljessé vált a statisztikai kép ezek tavalyi éves alakulásáról. Fontosabb megállapításaink:
· a háztartási hitelállomány 15,0%-kal, a vállalati hitelállomány 10,9%-kal nőtt 2021-ben,
· a háztartási betétállomány 14,6%-kal, a vállalati 20,3%-kal gyarapodott,
· a bankok teljes belföldi hitelállománya az egyéb hiteleket is figyelembe véve 7,8%-kal, betétállománya pedig 12,0%-kal került feljebb a tavalyi évben.
A fenti számok dinamikus bővülést tükröznek, az október 31-éig még széles kört (ma már csak a hitelállomány 5%-át) érintő törlesztési moratórium nélkül azonban néhány százalékponttal alacsonyabbak lettek volna.
A háztartások esetében állnak rendelkezésre releváns adatok az új hitelkihelyezésekről. Ezek azt mutatják, hogy tavaly csaknem 2700 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a háztartások, ami új történelmi (nominális) csúcsot jelent. Ebből több mint 1300 milliárd forint lakáshitel, 550 milliárd forint babaváró hitel, csaknem 470 milliárd forint pedig személyi kölcsön volt.
A LAKÁSHITELEK ÚJ REKORDOT ÉRTEK EL, A SZEMÉLYI KÖLCSÖNÖK VISZONT NEM ÉRTÉK EL 2019-ES, A BABAVÁRÓ HITELEK PEDIG A 2020-AS CSÚCSUKAT
(utóbbi konstrukció 2019-ben még csak a második félévben élt).
A teljes háztartási hitelkihelyezés 22%-kal volt magasabb, mint 2020-ban,
és 11%-kal felülmúlta a járvány előtti, 2019-es csúcsot is.
A LAKÁSHITELEK
ÚJ KIHELYEZÉSE 40%-OT, A SZEMÉLYI KÖLCSÖNÖKÉ PEDIG 39%-OT EMELKEDETT 2020-HOZ
KÉPEST, A BABAVÁRÓ HITELEK VISZONT 11%-KAL VISSZAESTEK.
Míg a lakáshiteleknél elsősorban az ingatlanpiaci árak folytatódó
emelkedése, a családtámogatások további bővülése, valamint a Zöld Otthon
Program 2021. októberi elindulása, a személyi kölcsönök esetében a fogyasztás
bővülése és a 2020-as THM-plafon kivezetése lehetett a fő hajtóerő, miközben a
babaváró hiteleknél a kezdeti lendület csökkenéséről lehet szó.
Mint említettük, a háztartások teljes belföldi banki hiteltartozása 15%-kal
nőtt a tavalyi év egészében. Ezen belül a lakáshitelek szintén 15%-os, a
személyi kölcsönök 17%-os, a babaváró hitelek pedig 47%-os teljes
állománybővülést mutattak (a magasabb értékek gyakran az alacsonyabb előző évi
bázis következményei). A többi hiteltípus esetében jellemzően csökkenést
láthatunk, vagyis folytatódott a lakossági hiteltartozások koncentrálódása az
említett három hiteltípusra.
MA MÁR A
LAKÁSHITELEK ADJÁK A BANKI TARTOZÁSOK 49%-ÁT, A BABAVÁRÓ HITELEK A 17%-ÁT, A
SZEMÉLYI KÖLCSÖNÖK PEDIG A 12%-ÁT A HÁZTARTÁSOK ESETÉBEN.
LAlábbi ábránkon a lakossági hitelezés hosszabb távú alakulása látható. Látványosan sikerült a mostani hitelboomnak a 2008 előttit is felülmúlnia a pandémia miatti 2020-as beesés ellenére is.
Havi adatok:
decemberben még nem volt visszaesés
2021 második felében
MEGKEZDŐDÖTT A KAMATKÖRNYEZET DRASZTIKUS EMELKEDÉSE, EZ AZONBAN EGYELŐRE AZ ÚJ HITELKIHELYEZÉSEKRE MÉG NEM HATOTT NEGATÍVAN:
decemberben 47%-kal több lakáshitelt és 51%-kal több személyi hitelt vettünk fel, mint egy évvel korábban, a babaváró hitelek visszaesése pedig folytatódott (-8,5%).
Pedig a lakáshiteleknél már megérkezett a kamatemelés hatása:
AZ 5 ÉVES KAMATPERIÓDUSÚ HITELEKET MÁR 5,65%-OS, A 10 ÉVESEKET PEDIG 4,40%-OS ÁTLAGKAMAT MELLETT VETTÉK A HÁZTARTÁSOK.
Ez a furcsa reláció a pénz- és tőkepiaci hozamvárakozásokat tükrözi, és azt sugallja, hogy egyértelműen a 10 éves kamatperiódust éri meg választani a kettő közül.
Felértékelődtek ugyanakkor a végig fix kamatozású lakáshitelek is, ezek átlagkamatának csökkenése 3,5% közelébe a legfeljebb 2,5%-os kamatozású, október óta elérhető Zöld Otthon Program hatását tükrözi, aminek következtében
A VÉGIG FIX KAMATOZÁSÚ LAKÁSHITELEK ARÁNYA AZ ÚJ KIHELYEZÉSEKBEN A KORÁBBI 10% KÖZELÉBŐL 30% FÖLÉ EMELKEDETT.
A kamatkörnyezet emelkedése a személyi kölcsönöket sem kerülheti el, de az első banki kamatemelésekre inkább januárban került sor, így a decemberi statisztikákon még az látható, hogy ezek THM-e a tavaly januárinál is alacsonyabb szinten, 12,4%-on állt.
Megkezdődött viszont a kamatemelkedés a bankbetéteknél:
HOSSZÚ ÉVEK UTÁN MOST ELŐSZÖR FORDULT ELŐ, HOGY EGY ÁTLAGOS ÉVEN BELÜL LEKÖTÖTT FORINTBETÉTET 1% FELETTI, SŐT 1,5% FELETTI KAMATTAL LEHETETT ELHELYEZNI A BANKOKNÁL.
Decemberben mintegy 370 milliárd forinttal nőtt tranzakciós alapon a háztartások betétállománya, ami éven belül kiugró szám, decemberi összevetésben azonban kevésbé. A bankban parkoló háztartási pénzek több mint 80%-a lekötés nélküli hever a bankszámlákon.
A vállalati hitelezésben sem alakult még rosszul a december hónap, hiszen
TRANZAKCIÓS ALAPON 181 MILLIÁRD FORINTTAL BŐVÜLT A VÁLLALATOK HITELÁLLOMÁNYA AZ ÉV UTOLSÓ HÓNAPJÁBAN,
nagyjából kétharmadrészt a forinthiteleknek, egyharmadrészt a devizahiteleknek köszönhetően. A piaci kamatok emelkedése miatt itt is egyre nagyobb a jelentősége a kamattámogatott vagy kedvezményes kamatozású hiteleknek, leginkább a Széchenyi Kártya konstrukcióknak.
Az elmúlt egy évre visszatekintve
A VÁLLALATOK 999 MILLIÁRD FORINTTAL TÖBB HITELT VETTEK FEL, MINT AMENNYIT VISSZATÖRLESZTETTÉK, AMI A TÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM FOKOZATOS KIFUTÁSA ELLENÉRE JÓVAL MAGASABB, MINT AZ EGY ÉVVEL KORÁBBI 782 MILLIÁRD FORINT.
A fenti adatokon egyelőre nem érezteti látványosan a hatását a kamatkörnyezet emelkedése, 2022 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a most viszont már egyértelműen érvényesülő magasabb kamatkörnyezet mekkora lassulást vagy visszaesést hoz a hitelpiacon.